Gitta szüléstörténete 2017.03.19.
Nagyon kedves volt kismamám adott ma reggel a szülésfelkészítő előtt életjelet magáról egy örömhírrel, miszerint megszületett a második babája. Gitta első szülésének története olyan megrázó volt, hogy csak summázott üzenetét írtam ki Facebook oldalunkra korábban. Ezért különös örömet okozott, hogy Gitta második szülése maga volt az álom smile hangulatjel:)
Persze, hogy emlékeztem rád, Gitta! Rendszeresen elmeséltem a kismama jóga órákon és a szülésfelkészítőkön az üzenetedet: merjetek hallgatni a megérzéseitekre, lányok, a szüléskor! És most megosztom a második szülésed történetét, hogy megerősítsen minden kismamát abban, amit én is szoktam nekik mondogatni kismama jóga órákon és szülésfelkészítőkön is, a main is elhangzott: nem tudhatod, hány szülésed lesz. Megérdemled, hogy a szülésed olyan legyen, amilyet szeretnél. Válassz ehhez megfelelő kórházat, orvost, szülésznőt, olyat, aki támogat az elképzeléseidben. Nem kell megalkudnod!
"Kedves Éva!
Lehet, hogy már nem emlékszel rám, mert több, mint két éve jártam hozzád kismama jógára a "lélekformába"... mégis úgy érzem, szívesen elmesélném Neked a második kisfiam születését. Az első szülésem sajnos nagyon rosszul sikerült, akkor erről írtam is Neked. Dióhéjban: nem túl hosszú, de annál fárasztóbb tágulási szak. után meconiumos magzatvíz miatt vácuum, majd nem vált le a placenta, ezért műtét, aminek a végén nem tudtak felébreszteni az altatásból, ezért intenzívre kerültem, ahonnét erős vérzés miatt vissza a műtőbe... a műtét sikerült. (A szülésznő és a doki is választott volt. Előbbi dupla nulla, utóbbi végül is megmentette az életem/ünket.) A kisfiammal a szülést követő harmadik napon találkoztam. Egy hét után engedtek haza minket a kórházból...(miattam).
Akkor azt írtam a levelemben, hogy szeretnék még szülni természetes úton. (Bár az akkori nőgyógyászom ezek után finoman utalt rá, hogy következő babánál megfontolandó a császár...)
Az ismerőseim sorra azt kérdezgették tőlem, hogy "Nem félsz a szüléstől?" amikor megtudták, hogy megint babát várok. A válaszom sejtheted: nem.
A történethez hozzá tartozik, hogy másik kórházban, és másik választott orvosnál szültem másodjára.
Nem csigázlak tovább, a két történetben igen kevés közös dolgot lehet találni! (Szerencsére...)
A dokim, és a szülésznő (Ő nem választott) hihetetlenül kedvesek, segítőkészek és türelmesek voltak velünk! A választott orvosom az előkészítést követően rögtön megérkezett, végig ott volt, szuper doki! A szülésznő annak ellenére, hogy nem az első szülésem volt, mindent elmondott, mindig ott volt, ha kellett, biztonságot nyújtott. A férjem lelkiekben, és fizikálisan segített engem. Szóval egy szuper csapat vett körül, és minden olyan jól ment, mint ahogy "álmodtam" róla.
Azért voltak nehézségek, de a dokimnak köszönhetően mégis minden simán ment. A placenta most is makacsul tapadt, de Ő segített leválasztani, így nem került sor műtétre.
Most azt mondhatom, hogy az első szülés borzalmas volt, amit jobb lenne elfelejteni, a második fantasztikus volt, amit soha nem szeretnék elfelejteni!
Azt hiszem, hogy a történetem így kerek, és tartoztam ennyivel a rémsztori után. Köszönöm, hogy meghallgattál!
Üdv, Gitta és családja!"